Soha nem felejtem el, 1986-ban az Úttörőstadionban hogy leszidott B. edző bá, amiért az előző edzés helyett a nagymamát látogattam meg. Az egész edzésen tette a megjegyzéseket, megszégyenítve mindenki előtt. Amúgy sem voltam a csúcson önbizalmilag a szemüvegemmel, meg az átlag alatti testmagasságommal, úgyhogy jó alany voltam a szivatásra. A nem túl érdekes, zömében labda nélküli edzést aznap eléggé megutáltam.
Ha fellapozzuk a játékosneveléssel foglalkozó írásokat, szembeötlő, hogy mindegyik úgy kezdődik: 5-10 éves korig az edző feladata a játék megszerettetése a gyerekkel. Ha ezzel szembeállítjuk saját anekdotikus tapasztalatainkat a gyermekeiket focizni adó szülőktől, azt mondhatjuk: a magyar gyerekfociban zömében ugyanaz az oktatási kultúra működik, mint a matematikában, a földrajzban, a történelemben, az angolban. A német típusú oktatási rendszer sajátos magyar csökevénye, amelyben az ellenőrzés, a hatalomnak való alárendelődés, a status quo tiszteletben tartása, a stresszhelyzetek, a megszégyenülés kockázata a jellemző. Vekerdy Tamás így ír erről: "(..) mai vizsgálatokból tudjuk – Szegeden végzik ezeket a vizsgálatokat Csapó Benő és munkatársai –, hogy a gyerekek viszonylag magas érdeklődési szinttel lépnek be az iskolába, illetve kezdik tanulni a különböző tantárgyakat, de aztán a tanulás első hetei után ez a szint süllyedni kezd, majd az érdeklődés meredeken zuhan. Mai tanítási módszereinkkel kiöljük a gyerek meglevő érdeklődését. (...)" Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák - (http://utveszto.uw.hu/raktar/vekerdytamas_gyerekekovodakiskolak.pdf).
Megkockáztatjuk tehát az elméleti állítást: a foci egy olyan sportág, ahol hasonló oktatási módszerek vannak, mint az iskoláinkban, egy olyan sportág, amelyben a magyar fiatalok többsége nem szeret edzeni, mert a jelenlegi oktatási módszerek nem alkalmasak arra, hogy megszerettessék a játékot a kicsikkel. Ide vág a sportnapilap minapi elemzése a horvát akadémiai rendszerről, amely lehozott egy Marjan Vlak nyilatkozatot, miszerint az egyik fő különbség pont ez: a magyar fiatalok, ellentétben a horvát játékosokkal, nem szeretnek edzeni. Elkezdhetünk ugyan adatok nélkül a néplélek bugyraiban turkálni, megállapíthatuk, hogy "lusta nép vagyunk" vagy "mi csak akkor teljesítünk, ha ég a ház", de a foci ma már ennél tudományosabb alapokon nyugszik, nézzük inkább azt, mi a lehet a változtatás módja.
Az angol, holland, svájci, német képzési keretrendszerek egyik fő vonása, hogy első körben játszani kell, mert a gyerekek azt szeretik. (Messiék osztályáról szól a történet: éjjel kilógtak a hálótermekből focizni a La Masiában, ahol egyébként egész nap fociztak. Az Ajax csak heti három rövid foglalkozást tart a kicsiknek, ellenben arra bátorítja őket, hogy szabadidejükben játszanak egymással az utcán, a grundokon.) Az 5-6 évesen focizni tanuló gyerekek közül sokan csak tömegsportként fogják űzni a focit, csak kevesen lesznek élsportolók. A későbbi egészséges életmód, a mozgás szeretete miatt amúgy sem mindegy, hogy a gyerek örökre megutálja-e a mozgást vagy megszereti, mert ismeri az alapjait, és élete végéig élvezni fogja a baráti focikat. De immár van adat arról is, hogy az elitjátékosok nevelése is ezzel a mozzanattal kezdődik, sőt. Aki nem játszik eleget kisgyerekként, az nem éri el az elit szintet.
Paul Ford és Mark A. Williams tanulmánya fiatal játékosok két kis csoportját hasonlította össze. Az első csoport 16 olyan játékosból állt, akiknek valamely Premier League klub 16 éves korukban klubösztöndíjat, szerződést ajánlott, míg a második csoportban olyan fiatal játékosok kerültek, akiket a klub 16 éves korukban elbocsátott kötelékéből. A kérdőív kérdései az addigi futbalpályafutás főbb momentumait igyekezett megragadni.
Ford, P. R., & Williams, A. M., The developmental activities engaged in by elite youth soccer players whoprogressed to professional status compared to those who did not, Psychology of Sport and Exercise (2011), doi:10.1016/j.psychsport.2011.09.004
- Az „a” csoport összességében több időt töltött szabad játékkal, ezen belül is kiugró, kétszeres különbség van a 7 és 8 éves korban ezzel töltött időben. Következmény: a labdához kapcsolódó motorikus képességek sokkal biztosabb kialakulása.
- A két csoport lényegében ugyanannyi időt tölt versenyeken, tíz éves korig ez nem több, mint heti fél óra.
- Az edzés mennyisége 6 és 12 éves kor között „a” csoport esetében a „b” csoport másfélszerese, kétszerese.
- A két csoport 13-16 éves korig ugyanannyi időt töltött mindhárom tevékenységgel, azaz a különbségek vélhetően nem ebben az időszakban, vagy nem az edzés mennyisége miatt keletkeztek.
Összefoglalva a 10-12 éves kor előtti sok játéknak és a versenyhelyzetek korlátozásának két hatása is lehet:
(1) a sok és fesztelen labdával töltött idő olyan stabil képességeket alakít ki a lábbal való koordinációban, mint egy normál embernél a kéz esetében; mivel korán alakulnak ki ezek a képességek, sokkal természetesebb lesz használatuk, a hozzáértők azt mondják, úgy kell elképzelni egy labdaátvétel nehézségét, mint amikor mi, hétköznapi halandók kézzel kapunk el egy labdát. Természetes mozdulat, nem is gondolkodunk rajta, lehet a környéken 60.000 néző, koncentrált állapotban meg tudjuk csinálni.
(2) ami még fontosabb: a gyermek nem utálja meg a sportot nyolc éves korára azért, mert feleslegesen kemény, teljesítményorientált edzéseken kell részt vennie; a sportot a boldog időtöltéssel asszociálja, és motvált lesz az edzéseken.
Összegzés: a gyerekkori "játékos edzés" az egyik alapkő - ez folyik az összes ajaxos, barcás, milános anyagból. A gyereknek imádnia kell a focit. Enélkül felnőtt pályafutása kezdetére enervált, nehezen motiválható, sőt, esetleg sérült személyiség lesz, akire "ráereszthetünk" akármilyen jól képzett külföldi edzőt vagy világszínvonalú infrastruktúrát, nem lesz belőle boldog, a fociért élő-haló Lewandowski vagy Isco. Ha valahova érdemes anyagi erőforrásokat és szellemi energiát összpontosítani, az ez. A példák, a módszerek léteznek, műhelyekben itt Magyarországon is, de Zágrábban, Splitben, Eszéken, Belgrádba is.
Meggyőződésünk, hogy itt kezdődik. Szeretni kell az edzést.
Olvasnivaló:
Itt megtaláljátok az új zélandi játékosnevelési keretrendszer angol nyelvű leírását. Ők bevallottan nem tudnak elég jól focizni, de szeretnének változtatni ezen, összeraktak egy elég használható összefoglalót arról, hogy mit terveznek csinálni.
Nagyon jó angol nyelvű anyag, letölthető az MLSZ honlapjáról:
http://www.mlsz.hu/wp-content/uploads/2014/01/ELITE_YOUTH_A_TOPAKADEMIAK.pdf
Ezt meg érdemes úgy általában olvasgatni:
http://www.libri.hu/konyv/lelekragcsalok.html
